Elveim és védelmük

Nos, ez egy elég érdekes téma ugyanis vannak emberek akik egy vagy több dologért az életüket képesek adni. Példának okáért a Tibeti öngyilkosok akik különféle dolgokért képesek felgyújtani magukat. Az ilyesfajta feláldozást én egyáltalán nem támogatom. Nem értem azokat az embereket akik az elvei érdekében ilyen sokáig elmegy. Az természetes hogy megpróbáljuk megvédeni saját igazunkat de azért mindennek van egy határa! 

Antigoné szerintem nagyon komolyan vette ezt az ügyet. Életet áldozni valakiért aki ráadásul halott. Nem igazán hatott meg amikor úgymond a "jó cél érdekében" meghalt. Mert érthető hogy megpróbálja testvérét eltemetni, de ha elsőre nem sikerült akkor nem kellet volna másodszorra vissza    mennie. Én az ő helyében nyugtáztam volna a történteket: eltemettem, de letakarították róla a port. Én mindent megpróbáltam! És ezzel a mondattal haza mentem volna. Valószínűleg ez egyessek szerint ez nem túl "bátor" vagy "erkölcsös", de nem tennék semmi ostobaságot egy lehetetlen küldetésre vagy mert az elveim, a lelki ismeretem ezt sugallja. 

Nos annyit azonban el kell ismerni hogy ennek a döntésnek a következtében fönnmaradt a neve és megmaradt az emberek emlékében. Viszont milyen áron! Sokan fönnmaradtak anélkül hogy az életüket adták volna ennek érdekében. Tehát az hogy meghalunk az elveinkért az még nem jelenti az hogy fennmaradunk a történelemben, ezért én úgy gondolom hogy nem éri meg meghalni valamiért.